A hagyományos illatosítás legtöbbször csak elfedi a szagokat, így az illat elillanása után újra érezni lehet a büdöset. Szellőztetéssel a szagok csak nagyon hosszú idő után, vagy akár egyáltalán nem szűnnek meg. Az ózonos szagtalanítás a nagy mennyiségű ózon használatával képes lebontani, ezáltal megszüntetni rendkívül sokféle kellemetlen szagot. Az ózon az egyik legerősebb oxidálószer. Ha oxidálható anyagokkal érintkezik, például szagmolekulával, szagot okozó baktériummal, gombával akkor egyszerűen megsemmisíti azt. Képes kapcsolatba lépni a füstszagot, cigiszagot okozó vegyületekkel, és vegyileg lebontani azokat. Hasonlóan viselkedik bizonyos oldószerekkel, vegyszerekkel, valamint állati, vagy emberi szagokkal is.

Olvasson tovább és megtudja mi is a szag, vagy tudja meg, hogy mit tehetünk a kellemetlen füstszag, cigaretta szag ellen, vagy mit tehetünk a penész szag, dohszag ellen!

 

cigarettaszag

Füstszag megszüntetés

penész szag

penészszag megszüntetés

 

Szag, illat, bűz

Szag alatt az orrban levő idegvégződéseknek olyan ingerét értjük, amely bennünk kellemes, vagy kellemetlen érzést kelt. A kellemes érzést keltő ingereket illatnak, a kellemetlent büdösnek, bűznek nevezzük. Ezeket az ingereket a levegőben lévő anyagi részecskék okozzák, melyek az idegvégződésekhez jutnak s azokra hatnak. Az agy a szagokat a jellegük, az intenzitásuk és a tartósságuk szerint ismeri fel. Mindhárom tulajdonság szubjektív, a szagérzékelés egyénenként változik.

A szaglás közvetlen kapcsolatban van az agy legősibb területeivel, a limbikus rendszerrel, valamint a hippokampusszal. Ezek a területek felügyelik az érzelmeket, például az emlékeket, a félelmet, a szexuális vonzalmat, és ezen emlékek rögzítése is itt történik. Ezért tehát a szagok tudattalan érzelmi válaszokat váltanak ki, mielőtt az agy külső részére, a tudatos értékelésért felelős agykéregbe jutnának.

Az állatvilágban, és régen az emberek esetében is nagyon fontos volt a jó szaglás, mert az életbemaradást jelentette. A kellemes illatú ételek a túlélést, a romlottak betegséget jelentettek. Ma már az ember csak a lejárati időt nézi meg, ha nincs átható szaga, sokszor észre se vesszük, ha nem jó. Hasonlóan a lakások levegőjét is gyorsan megszokjuk, az ember orra talán még érzékeli, hogy otthonunk levegője valami oda nem illőt tartalmaz, de agyunk azt már összekapcsolja az otthoni nyugalommal, a munka utáni pihenéssel. Az orr gyorsan hozzászokik a szagokhoz, főleg ha nem túl erősek, a kellemetlen büdöset sokszor csak a vendégek érzik meg, de ők meg nem mindig szólnak.

 

A kellemetlen szagok elfedésére gyakran alkalmaznak valamilyen fedőillatot, amely igyekszik a büdös elnyomására. Az illatosító spray állítólag „azonnal megszüntetheti a szagot, a levegő pedig finom és tiszta illattal telik meg” Sajnos azonban az Európai Fogyasztóvédők közleménye szerint a légfrissítővel illatosított szoba levegője károsabb, mint egy forgalmas úté. A mesterséges illatosítok minden típusa (spray, illatgyertya, elektromos párologtató, illatosító gél, füstölő) bocsát ki irritáló, káros, rákkeltő összetevőket. Az 1800-as évek második felében a vegyészek rájöttek arra, hogy egyes kimondottan büdös vegyületek több ezerszeres hígításban egészen kellemes, sokszor virágra, gyümölcsre emlékeztető illatúak. Az illatosítás attól kezdve olcsó és egyszerű lett. A szagtalanítás másik módszere az orrban lévő idegvégződések tompítása. Magyarán a szag megmarad, csak a bent lévők nem érzik.

A nők, és a kisgyermekek sokkal érzékenyebbek a szagokra, mint a férfiak. A szaglósejtek eredetüket tekintve idegsejtek, osztódni nem képesek, ezért az életkorral számuk egyre csökken. Az idős emberek szaglása ezért sokkal gyengébb a fiatalokénál. Ami végül is jó hír azoknak, akiknek valami kellemetlen szagot kell elviselni, mert ha elég sokáig élnek, egy idő után úgyse fogják érezni